Milyen költségekkel kell számolnod vevőként?
A vevő számára a vételáron felül az egyik legjelentősebb költség a vagyonszerzési illeték, amely akár milliós tétel is lehet. Jelenlegi szabályozás szerint az illeték mértéke az ingatlan vételárának 4%-a, és ezt a vevő köteles befizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Bizonyos esetekben azonban kedvezmények érhetők el, például cserepótló vétel esetén vagy állami otthonteremtési támogatások, mint a Falusi CSOK vagy a CSOK Plusz igénybevételével.
Az ügyvédi munkadíj szintén plusz költséget jelent, amelyet jellemzően az ingatlan vételára alapján határoznak meg. Általában a vételár 1-2%-át teszi ki, de az összeg az ügyvéd díjszabásától is függhet.
Mi a helyzet az eladókkal?
A vevőkhöz hasonlóan az eladóknak is számolniuk kell bizonyos költségekkel az ingatlanértékesítés során. 2012 óta kötelező az energetikai tanúsítvány elkészíttetése, amely az eladó felelőssége. Ennek díját több tényező befolyásolja, például az ingatlan mérete, elhelyezkedése és az esetleges megújuló energiaforrások megléte, így a költségek is eltérőek lehetnek.
Ha az eladás közvetítő bevonásával történik, az ingatlanközvetítői jutalék szintén az eladót terheli. Ez jellemzően az ingatlan árának 3-5%-a, ami akár milliós tétel is lehet. Ugyanakkor ez az összeg gyakran megtérül a szakértői segítségnek köszönhetően, hiszen a közvetítő nemcsak az optimális eladási ár meghatározásában segít, hanem gyakran átvállalja a hirdetési, fotózási és videós költségeket, valamint az energetikai tanúsítvány elkészíttetését is. Emellett időt és energiát spórol az eladónak.
További költséget jelenthet az ingatlan eladásából származó adófizetési kötelezettség. Ha az ingatlan a vásárlástól számított 5 éven belül kerül értékesítésre, és az eladási ár magasabb, mint a vételár, akkor a különbözet után adót kell fizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.
Lakásvásárlás hitellel
Az elmúlt évek ingatlanpiacán egyre több vásárló választ hitelt, ezért érdemes tisztában lenniük azzal, hogy nekik is lehetnek plusz költségeik. A hitelfolyamat első lépéseként az ingatlan értékének felmérése szükséges, amit értékbecslő végez, valamint az adásvételi szerződés közjegyzői hitelesítése, amelyek mind többletköltséggel járnak. Ezt követően, a hitelszerződés alapján, a földhivatalban a bank bejegyzi magát az ingatlan tulajdoni lapjára, ami egy szolgáltatási díjjal jár.
A bankok emellett kötelezik a hitelfelvevőket lakásbiztosítás megkötésére, függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabadfelhasználású hitelt vesznek fel. A hitelfelvételhez kapcsolódóan további, kisebb adminisztrációs költségek is felmerülhetnek, mint például szerződésmódosítási, fedezetminősítési vagy folyósítási díjak, amelyeket a választott bank ajánlatánál figyelembe kell venni.
A jó hír, hogy a fenti költségek egy részét a hiteles vásárlók szinte nullára csökkenthetik, ha pénzügyi szakértő segítségével választják ki a legjobb banki ajánlatot, ahol a pénzintézet vagy a közvetítő cég átvállalja ezeket a díjakat.
